Hírek

Jár a piros pont a Vörös pontnak? – KRITIKA


Nemrég érkezett a világhálóra egy igencsak eredeti alapötlettel rendelkező svéd thriller, a Vörös pont (Red Dot), amely az előzetese alapján hihetetlenül izgalmasnak tűnt, aztán kiderült, nem teljesen azt kaptuk tőle, amit ígért. KRITIKA.


Mivel a fenti sorokban utaltunk rá, hogy az alapötlet bizony megvett minket kilóra, térjünk is rá a Vörös pont történetére. A film egy fiatal párról szól, akik másfél évvel az eljegyzés után nem épp a legboldogabbak, ezért a férfi, David (Anastasios Soulis) úgy dönt, elviszi kedvesét, Nadját (Nanna Blondell) egy romantikus, vadkempinges kirándulásra, melynek célja, hogy élőben, a szabad ég alatt láthassák a sarki fényt. 

A sztori elején bepillantást nyerünk a lánykérés pillanataiba, illetve a közös élet megpróbáltatásaiba, majd megtudjuk azt is, hogy Nadja terhes, és ezt épp az út során készül majd elmondani szíve választottjának. Csak hát a kiruccanás nem lesz zökkenőmentes, ugyanis a semmi közepén, a sátorban egyszer csak rájuk vetül a címszereplő, azaz egy vörös pont, ami egy fegyver célzófénye. Hamarosan kiderül, hogy nem csak egy kölyök szórakozik velük, és kezdetét veszi a menekülés és a küzdelem az életben maradásért.

Azt gondolhatnánk, hogy ez a célkereszt végig rajtuk lesz, vagy legalábbis a film nagy részében, de ez inkább csak egy jelképes elnevezése annak a helyzetnek, hogy gyakorlatilag folyamatosan veszélyben van a pár élete. A fagyos, gyönyörű északi erdőben persze egyébként sem lenne könnyű életben maradni, pláne akkor nem az, ha az embert hidegre akarják tenni. Elindul persze a találgatás, hogy ki lehet az üldözőjük (a Nadja bőrszíne miatt pikkelő rasszista fogadós, vagy esetleg az a testvérpár, akinek meghúzzák a kocsiját), de ennél persze fontosabb, hogy hőseink valahogy kijussanak a fák közül élve.

A színészi játékot nem igazán érheti panasz, különösen Nanna Blondell részéről nem, de ahogy haladunk előre a nagyjából másfél órás játékidőben, ahogy bontakozik ki a történet és nyer értelmet egyre több apróság, úgy jönnek szembe velünk a szokásos, közhelyes megoldások, és a végén – már a „csattanó" után - elénk dobott – „tanulság” is annyira szájbarágós, hogy nem igazán tudjuk hitelesnek tekinteni. Ráadásul a végére a néha már-már túlzásba vitt szenvedés- és megpróbáltatás-zuhatagból, illetve a fordulat utáni fordulatból is kicsit elegünk lesz, hiszen azért ez a film nem ezt ígérte, hanem egy eddig vásznon nem annyira előforduló feszültségfaktort.

A Vörös pont összességében nem egy rossz film, az pedig nem rí le róla, hogy nem amerikai produkció, ellenben sokkal izgalmasabb lehetett volna, ha ki tudja aknázni az alapötletben rejlő lehetőségeket. Arról már nem is beszélve, hogy semmi újat vagy maradandót nem tesz hozzá a filmes univerzumhoz. Egy nézést talán mindenkinek megér, de a címben feltett kérdésre egyértelmű a válaszunk: nem jár neki a piros pont.

Az előzetest IDE kattintva lehet megnézni.


ÉRTÉKELÉS: 6/10


POLGÁR GÁSPÁR