Hírek

A Dűnén túl - KRITIKA


Nemrég érkezett a mozikba a Denis Villeneuve által újragondolt Dűne (Dune), pontosabban annak első része, amely lehelyezi az alapokat, de nem egy kerek történetet tesz le elénk. KRITIKA.



Frank Herbert regényének megfilmesítésére már korábban is voltak kísérletek, készült egy 1984-es mozifilm, később pedig egy tévésorozat is, ám nem véletlenül nem nyúltak sokan ehhez az univerzumhoz. A könyv ugyanis sok szempontból nem könnyen értelmezhető, jelentős filozófiai mondanivalóval bír, és hossza sem éppen rövid. Azonban kiépült benne egy saját világ, amelyben rengeteg a lehetőség, és vétek lenne nem vászonra vinni – na meg a mai kor szellemének megfelelően nem pénzt csinálni belőle a nagy stúdióknak.

Így jött el tehát 2021, amikor is a pandémia miatti, már-már megszokott csúszások után október végén eljutott hozzánk, nézőkhöz is a nagy részben Magyarországon forgatott Dűne.
A sztori szerint a távoli jövőben járunk, amikor is az ember teljesen uralma alá vonta a világegyetemet, melyet egy császár vezet, és különböző királyi családok végzik feladatukat az ő irányítása alatt. Egy ilyen család az Atreides is, amely azt a küldetést kapja, hogy vegye át az Arrakis bolygó kezelését az eddig ott gazdálkodó Harkonnenektől.

Nem mellékes, hogy az Arrakison található az mindenség legértékesebb eleme, a fűszer, amely gyakorlatilag minden, hiszen fizetőeszköz, üzemanyag is készül belőle, tehát közlekedni sem lehetséges nélküle. Ez persze nem tetszik a Harkonneneknek, akik bosszút forralnak az Atreidesek ellen, és az a fő céljuk, hogy a család fejét, Leto Atreidest (Oscar Isaac), fiát, Pault (Timothée Chalamet) és az ő édesanyját, Lady Jessicát (Rebecca Ferguson) is megöljék, így eltörölve a teljes vérvonalat, amivel ők ismét nyeregbe kerülhetnének a planétán.

Ha ez persze nem lenne elég, ott vannak az Arrakis lakói, a sugárzóan szép szemű fremenek, akiket a Harkonnenek kizsákmányoltak és üldöztek, és ők is felemás érzésekkel várják új helytartóikat. És ott van az ifjú Paul is (hiszen ez végső soron az ő felnövéstörténete), aki nem tudja, hogyan lesz egyszer képes apja nyomdokaiba lépni, erre a feladatra pedig mindenki igyekszik felkészíteni, kiváltképp édesanyját, aki a spirituális erőket sem veti meg, ha megvédheti és formálhatja fiát.

Ahogy megyünk előre az időben, úgy látjuk, hogy Paul egyre inkább kénytelen lesz vezérré válni, és bár Chalamet játékára egy rossz szó nem lehet, kicsit hiányosnak érezzük, hogyan jutunk el A-ból B-be. Mindenesetre eljutunk, de csak félig, és ez fekteti le a második felvonás alapjait – de erről majd pár sorral lejjebb. A főszereplő mellett Oscar Isaac is nagyon jó (tőle ez nem szokatlan), és Rebecca Ferguson is megfelelően hozza a karaktert, mellettük még Gurney Halleck (Josh Brolin) és Duncan Idaho (Jason Momoa) azok, akikre mintha csak ráöntötték volna szerepüket.

És természetesen ott van a vibráló tekintető Chani is (Zendaya), akiről Paul rendszeresen álmodik, és ennek bizonyosan lesz jelentősége, de a leányzó ebben az epizódban csak egy kis epizódot kap, de bizonyosan nagyobb figyelem irányul majd rá a következő rész(ek)ben. Merthogy a Warnes Bros. valamennyire elvágja a cselekményt, és teszi ezt annak ellenére, hogy manapság szokatlan módon úgy készített első felvonást, hogy a másodikat nem csinálta meg előre, és az első fogadtatásától tette függővé, hogy egyáltalán lesz-e folytatás – így történhet meg, hogy nagyjából két évet várnunk kell majd az új sivatagi kalandokra.

A Dűne összességében egy jó film, szédületes látványvilággal, hibátlan vizuális effektekkel, jó színészi játékkal és rendezéssel, ugyanakkor sok esetben hiányosnak érezzük a sztorivezetést, és annak, aki most ismerkedik ezzel az univerzummal, néhol zavaros is lehet a hol, mit, miért hármas, arról pedig már tettünk említést, hogy ez csak egy váz, önmagában nem feltétlenül állja meg a helyét. A cselekmény viszont rávilágít arra, hogy mi, emberek, a messzi, messzi jövőben sem változunk, ugyanúgy hódítunk, leigázunk, kizsákmányolunk, hatalomra és gazdagságra vágyunk, és ha ez nincs meg, akkor bármit képesek vagyunk megtenni, hogy a megszerezzük…


ÉRTÉKELÉS: 7,5/10



POLGÁR GÁSPÁR